Kaki

Úgy érzem, önálló bejegyzést kell szentelnem a témának, mely oly kedves minden gyermekkel rendelkező anyukának és oly érthetetlenül borzalmas gyermektelen társainknak.
A dolog ott kezdődött, hogy Majci élete első 3 hónapjában szinte teljesen mellékelte a témát. Komolyan aggasztó volt a jelenség, hogy az esti fürdésnél a popómosás mondhatni csak rituális értékkel bírt, komoly tisztító szerepet nem töltött be. Kb. 2 hetes korában „felejtett el” kakilni, és a 2-4. napokon jellemző keserves sírást eleinte hasfájásnak tudtam be. Még a népi gyógymódot is bevetettük, szegénykémmel bőszen itattam a kapros teát, aminek hatására zsinórban pukkantgatott akkorákat, hogy csak lestünk, és a lehelete is olyan volt, mint egy frissen bontott csemegeuborkás üvegnek. A küzdelem viszont tovább tartott, így rájöttünk, h nem puffadás, hanem kakigondok állnak a fájdalom hátterében. Nem volt más választásom, bevetettem az eszközt, amihez eddig nem volt szerencsém: a szélcsövet. Mikor már nagyon szenvedett, akkor megpiszkáltam. És ez így ment hónapokig. Aggódtam, hogy rászokik és majd iskolás korában is csak így fog tudni kakilni, de dokinéni megnyugtatott, hogy ne aggódjak, legkésőbb a hozzátáplálásnál megoldódik az ügy, ami azért még bőven hónapokat jelentett.
Végül akkor állt be javulás a dologban, mikor szeptember tájékán elkapott Lizitől egy jó kis f.sós vírust, és szegénykémnek naphosszat a pelenkáját kellett cserélni. Úgy rákapott a dolog ízére, hogy gyógyulás után is megtartotta jó szokását és napjában többször telepakolta a pelust. Ami tök jó dolog, de azzal a ténnyel együttvéve, hogy a táplálékbevitel nem igazán növekedett, végeredményképpen siralmas hízási eredményeket mutatott a havi státuszvizsgálatokon. Ehhez még azt is számoljuk hozzá, hogy a forgás elsajátítása után igen aktívan töltötte a napokat, ami szintén nem növelte a mérlegen a számokat.
Ma ott tartunk, hogy a kisasszonyból egy igazi kis „Kakamanó” lett, napjában 3-4 adagot produkál. Olyan kis nőcis adagokat, ami arra jó, hogy ne érezzük a szagát – így simán bent lehet felejteni a kakiban 1-2 órára. Szóval ahelyett, hogy napi 1 rendes méretűt produkálna, 4 részletben kibogyózva adagolja pár óránként. Arra a pontra jutottam, hogy a szaglás kevés, sűrű időközönként véletlenszerűen pelusellenőrzést kell beiktatni, ami az esetek nagy részénél tartalommal is jár :-)