Húsvét 2013.

Mióta legalább egy gyermekkel rendelkezünk, azóta újra az izgalmakról szól a húsvét. Hogyan, s mikor látogat el hozzánk az a "nyúl", akinek Lizi egyre korábban történő ébredései miatt egyre korábban kell felhúznia az ébresztőóráját, hogy mindent rendben elrejtsen a kertben. Ünnepnap ide, ünnepnap oda, idestova a 6. éve nem a "nagyot alszunk" kategória a húsvét hétfő.
Idén azonban változott a menetrend, a tojások kertben történő elhelyezését legalább 3 tényező akadályozta, amik mind a frenetikus idei tavasznak köszönhetőek:
1) mivel idén még nem sokat időzött a hőmérő a + tartományban, a sövény még rügyek formájában sem zöldell, így nincs értelme a totálisan átlátható barna gallyacskák közé "rejteni" bármit
2) a lehulló majd elolvadó hónak köszönhetően bokáig lehet süllyedni a sárban. Hoppá, mégiscsak van hová dugdosni a tojásokat????
3) nem, nem, az ömlő eső végleg betett a kora reggeli kertben való kóricálásnak

Így aztán nyulunk a nappali zegzugait választotta. Mivel a minimális csoki és az ajándékok (apróságok) is kis méretűek voltak, nem volt nehéz dolga.
Lizi kelt elsőnek, akinek negyed órát kellett várnia a húga ébredéséig, majd kézenfogva besétáltak a nappaliba. Lizi teljes izgalommal kutakodott a különböző résekben, akit Majci a szokásos "kiskutya" üzemmódban követett, és hangos kacagással nyugtázta egy-egy újabb csomagocska előbukkanását.
Most pedig következzen a képes beszámoló: