2015. január 7., szerda

Sűrű első hét

Eddig 3 nap diéta pipa. Talán segít, ha itt színt vallok. Talán így nem lesz kedvem bűnbe esni. Meglepően jól bírom. Pedig óriási volt a kontraszt a vasárnapi (és az azt megelőző 2 heti) étrendem és az elmúlt 3 napi között. Szerencsére zökkenőmentes volt az átállás. Az elmúlt másfél év diétája után még mindig meglepődöm azon, hogy mennyire könnyen átkattanok, ha agyban eldöntöm. A zabanapok alatt elképzelni sem tudom az életemet diétás verzióban, a diétám alatt pedig nem értem, miért kellett pár napja annyit ennem, hiszen nem hiányzik semmi. 
És az egyéb dolgaim hogy haladnak? A 3 hónapos kondi-program tegnap véget ért. Már csak a jövő heti visszamérés van hátra. Kíváncsi vagyok, ebből a sok pluszból mennyit tudok addigra lefaragni. Mert így elég érdekes lesz. Egyébként nem vagyok egyedül, más programos is hasonlóan nyilatkozott. Már azon viccelődtünk, hogy a versenyt - mert azt is hirdettek több kategóriában - nem az fogja megnyerni, akinek a legtöbbet csökkent a testzsír %-a, hanem az, akinek a legkevesebbet nőtt. 
Beszereztem egy talpbetétet - amit elvileg majd sportoláshoz is fogok tudni használni - és itthon szigorúan a batz papucsomban nyomom. Mikor kilépek belőle, akkor érzem igazán, hogy mennyivel rosszabb mezítláb járni. A fájdalom továbbra is tart, talán az ünnepek előtti szinten van, ami némi javulást jelent. A vállamnak is segít, ha pihentetem. 
A pályázgatást Lizi keresztülhúzta, ugyanis ma reggelre lebetegedett. Már tegnap este voltak gyanús jelek, de azt hittem egy kis cickafark teával elintézzük a dolgot. Ma reggel viszont egy elég komoly hólyaghurutot állapított meg nála a doktornő. A sulinak tehát a hétre lőttek, aminek azért sem örülök, mert hétfőn félévzáró dolgozatot írnak matekból és magyarból. Az orvos után tehát elmentünk az iskolába, ugyanis hétköznap egyetlen könyvet sem hoz haza. Megkaptuk a tanító nénitől a heti penzumot, ami nem kevés, így 11-kor már le is ültünk tanulni. A fájdalomcsillapító és a krém gyorsan hatott, így szerencsére nem szükség a klasszikus ágy-mesekönyv-tv kombóra. Két óra után hajtottam fejet gondolatban minden tanárnak, aki ezt képes éveken/évtizedeken keresztül csinálni. Borzasztó fárasztó dolog, és hiába szerettem világ életemben a matekot (és talán kicsit még jó is voltam belőle), totál más csinálni, és csináltatni valakivel. És Lizi nehéz dió. Amiért dühös vagyok, hogy nem az agya miatt. Mert, ha korlátozott agyi kapacitásai lennének, akkor megérteném, hogy lassan haladunk. De nem. Szuper kis agya van, ami matek terén is megmutatkozik. De a hozzáállása és kitartása kész katasztrófa. Mondjuk nagyon nem lepődtem meg rajta, mert mindig is ilyen volt, de ma ez ilyen koncentráltan (du. 5-ig tanultunk folyamatosan 1 ebédszünettel és pár rövidebb szünettel) teljesen kikészített. Minden felolvasott feladat felénél hisztériás rohamban tört ki, hogy ő ezt nem érti, nem tudja, és azonnal csapkodott, csúszott le a székében. Aztán 5 perc nyugtatás után, mikor végre hajlandó volt nekiállni a feladatnak, persze csípőből megoldott mindent. De végig ott kellett ülnöm mellette, mert amint felálltam, nekiállt énekelni, firkálni az asztalán, meg csak úgy ábrándozni. Így pedig elég nehéz haladni. Ha levesszük a balhés és elkalandozós sallangokat, simán fele ennyi idő alatt megcsináltunk volna mindent. És ez gáz. Mindenesetre bele kell húznunk, mert még rengeteg feladat van hátra, 1 új szám, 1 új betű, és mindenre két nap, szombaton ugyanis már Maja is itthon van. Azt hiszem holnap a kezem ügyébe helyezek egy doboz magnéziumot.
Az év férj számára sem kezdődött túl jól, ugyanis szerencsésen elhagyta a kocsikulcsot az irodaházban. A fél ház kereste órákon keresztül, teljesen eredménytelenül. Szegény jöhetett haza taxival, meg ma reggel vissza, ráadásul Lizi lebetegedése miatt még Majcit is neki kellett bölcsibe vinnie. Ez jó kanyar volt, így a város egyik végéből a másikba, hogy az új kulcs elkészítését ne is említsük. Most baromira nem hiányzott. Ráadásul a pótkulcs is necces, hol nyitja a kocsit, hol nem. 1 hétig ezzel kell valahogy kihúzni. Milyen érdekes, hogy a problémáink is párosan jelentkeznek, mire férj megint megjegyezte, hogy nem is kérdés, hogy passzolunk-e egymáshoz. Nekem decemberben kellett új kocsikulcsot csináltatnom. Neki 1 hete lepattant egy hibás gomb a karácsonyi ajándék farmerjáról. Erre mi történt pár napja velem is? Széttört egy patent az ajándék kabátomról.

1 megjegyzés:

  1. A gyerekekre hatványozottan érvényes, hogy nem képesek sokáig egy dologra koncentrálni. A legjobb módszerek egyike, ha 15 perc tanulás után van öt perc szünet. Ezt előre meg is beszélitek, beállítod a telefonodon, és ő is látja. Az öt percben viszont fel kell állni az asztaltól. Elmenni inni, enni, pisilni, játszani egy kicsit, bármit, ami nem tanulás. Sokkal gyorsabban fogtok végezni.

    VálaszTörlés