Hangos család: 20. hónap

Ismét eltelt két hónap, melynek a múlását leginkább Maja hajkoronájának változásán lehet lemérni. Egyre jobban kezd hasonlítani a Kész Átverés c. műsorban használt parókához. Ha meglátja az ollót a kezemben - néha bepróbálkozom egy-két szembe hulló tincs megkurtításával - heves tiltakozásba kezd, és esélyem sincs a műveletre, a csatot és egyéb hajszelidítő eszközöket pedig nagyon nem kultiválja mostanság. Súlyilag mintha megállt volna az idő, még mindig közelebb van a 8 kilóhoz, mint a 9-hez. Nőtt, ezt leginkább abból látom, hogy a széltében még mindig tökéletesen illeszkedő 68-as/74-es ruhákból kezd kezd kilógni a csuklója és bokája.
Növesztett néhány fogat, így az első körben várható fogakból 14-el már rendelkezik - egyébként Lizi is aktív fogas időszakában van, már 5 db fogváltáson + a 4 db 6-os rágófogon is túl van.
Belekezdett az önálló evésbe is, ami egyelőre kevésbé sikeres és hatékony. A szándék megvan, a sikertelenséget sokszor türelmetlen hiszti követi. Fejlemény, hogy megkezdte a pohárból való ivást is - jobb későn, mint soha. Na most ez az, amitől agyvérzést kapok, mert megmagyarázhatatlan módon minden második benyelt kortyot teljes egészében visszaküld. Mivel nem vizet iszik, eme folyamatnak meglehetősen sok káros következménye van ruhára, szőnyegre és mindenféle bútorra való tekintettel. Ráadásul lesben állva várja, hogy megfeledkezzünk magunkról, és számára könnyen elérhető helyen hagyjuk kitöltött italunkat, amit aztán ő fölmarkol, és izgatott sikítás közepette elszalad vele. Szalad, és közben lötyög minden mindenfelé. Eljutottam arra a pontra, hogy nem kapok agyvérzést a 245. maradandó folt miatt és elkönyveltem, hogy pár év múlva szőnyeg- és huzatcsere (milyen jó, hogy ilyen kanapét/fotelt választottunk?) lesz beiktatva.
Tevékenységeit tekintve Majca továbbra sem a mindennel szépen eljátszó típusú gyerek. Bár rájöttem, hogy mikor vendégek vannak nálunk, akkor direkt leül játszani. Mintha mindig is ezt csinálná. És mikor a vendégek megjegyzik, hogy milyen szépen eljátszik, akkor csillogó szemekkel néz rájuk... ...majd zsiványan rám. A nap nagy része továbbra is bujciból áll, hol a fotelben, hol a "nagyágyon", imád hozzám dörgölözni, ujjat szopva nyüsszögni. Azt hiszem ideje elfogadnom, hogy ő ilyen, ahelyett, hogy azon aggódom, hogy nem igényel annyi értelmes foglalkozást - értsd könyv olvasás, szó tanulás, kirakózás, építés, mondókázás stb. - mint Lizi. Borzasztó lelkiismeret-furdalás gyötör emiatt. Mikor Lizi bölcsibe ment, elégedetten dőltem hátra, mert úgy éreztem, hogy az alapvető dolgok mellett kellőképpen foglalkoztam a kis agyával is az itthon töltött 2 év alatt, és jó alapokat kapott tőlem a további okosodáshoz. Ez meg is látszik rajta, naponta jönnek a pozitív visszajelzések. Maja meg nem vevő rá. És ha amiatt nem lesz okos, mert nem tanítottam meg neki ezeket a dolgokat az itthoni lét alatt? Nagyon rossz érzés, de hiába veszem elő ugyanazokat a játékokat, mint Lizinél, nem érdekli. Csak a folyamatos testi kontaktus. Azt hiszem el kell fogadnom, hogy ő ilyen :-)
Beszédfejlődésében robbanás következett be az elmúlt időszakban. Azt gondolom, hogy eddig is bőven hozta az életkori átlagot, csak ugye mi Lizihez hasonlítjuk, aki ekkor már mondatokban kommunikált, betűket ismert föl és vers-részletet (József Attila Altatóját) tanult meg pár óra alatt. Mindenesetre Majca ma ott tart, hogy egyre több szót használ magától is - annyit, hogy gondban lennék, ha most fel kellene sorolnom, vagy össze kellene számolnom - és többször köt össze két szót, egyszer-egyszer hármat is. A leggyakoribb tőmondatok: kérsz enni, inni kérsz, abbót kérsz, gyere ágyra, anya indíts (DVD-t), kiszedjük kaki (=peluscsere, szinte mindig szól, ha megvolt az akció, amihez egyébként tök édes módon elbújik a szék/kanapé/ajtó mögé), ömmele anya (anya ölébe). Bemondásra mindent utánunk mond, vagy legalábbis próbál, ezzel teret adva Férjnek saját szórakoztatására - pl. a kedvenc argentín focicsapatok és játékosok neve, hogy egyebeket ne is soroljak. A beszédfejlődésén túl elkezdte rendeltetésszerűen használni az igen-t és a nem-et. Eddig bármit kérdeztünk tőle, IGEN esetén a válasz mindig az volt, hogy kérdő hangsúllyal visszamondta a feltett kérdést, NEM esetén pedig hátravetette magát és hisztibe kezdett. Most viszont teljes pontossággal válaszol a feltett kérdésre igennel vagy nemmel (amihez továbbra is erőteljes fejrázás jár).
Észrevettem, hogy visszaemlékszik napokkal korábban történt dolgokra. Pl. a minap leesett a fürdőben a fellépőről és megütötte magát a kövön, azóta naponta minimum 3x megy oda, és üti meg az adott követ, hogy "csúnya". Ha pedig eszébe jut valami ,édes módón az én kérdő hangsúlyomal megkérdezi, hogy emlékszel? és hozzáteszi, hogy éppen mi jutott eszébe.
Még egy cuki szokása van, amitől behalok. Kb. két hónapja az az altatási szokásunk, hogy mielőtt ágyba rakom, mondom neki, hogy "Boribon is alszik, Annipanni is alszik és Maja is alszik. Szép álmokat!" Pár napja viszont elkezdett visszakérdezni az egyéb családtagok aktuális helyzetét illetően. Először csak az érdekelte, hogy az apja ill. Lizi alszik/dolgozik/oviban van-e, de tegnap este ott tartottunk, hogy a fél rokonságról (még a vasárnap itt járt öcsémről és a barátnőjéről is) számot kellett adnom. Mikor már nem jutott eszébe új családtag, megkérdeztem tőle, hogy most minden OK, majd jött egy igen, és teljesen megnyugodva bevette az ujját a szájába, és hangos cuppogásba kezdett :-)

Csináltam róla mostanában néhány jó képet, ami nem kis teljesítmény volt részemről, tekintettel arra, hogy amint gépet lát a kezemben, őrült mozgásba kezd.

Ezeken szimplán gyönyörű!